“FREEMASON CONSPIRACY” / Maria Heller
Pál Rózsa, a professor of matrix theory, was born in Budapest in 1925. His father was a teacher of English and his mother a teacher of mathematics. He graduated at Toldy High School. “I was fond of mathematics, because I never needed to learn it at home, I understood everything in school. At the age of 16, I started to tutor other students, for I needed pocket money. I enjoy helping others and teaching someone is a kind of help.”
After graduating from high school, he wanted to continue his studies, but the Anti-Semitic laws prevented him from going to university. Therefore, he worked at the electric factory called Egyesült Izzó, until he was conscripted for labour service. “My mother died in ’41, my father was killed, and almost all my family got lost in Auschwitz, while I was doing labour service in Transylvania. When the Russian troops dispersed our unit, I escaped and wanted to go home via Bucharest. But I could not leave for half a year and arrived home only in 1945.”
Since his closest family had been killed in the war, he moved to an aunt, and he stayed with her in Budapest for a few years. The aunt asked him what he would like to do, and he confessed that his wish was to study mathematics at the university. However, he needed money to do so. The aunt asked for a few days of patience, then told him that he could start his university studies, as “some people” would help him financially. Accordingly, he received an envelope containing the sum necessary for his living costs every month, up to the moment he got his degree at the Budapest University of Technology. No matter how many times he asked his aunt who the anonymous benefactors might be, the aunt never told him the secret. After he graduated in 1949 and was employed, the envelopes with his monthly allowance ceased to come.
Uncle Pali never learned the names of his benefactors. All that he could find out was that these people had been the friends of his deceased father. Before World War II, his father had been a freemason, so the mysterious and anonymous supporters were also likely to be freemasons. They had good reasons to keep their secret, as in the course of the Hungarian history of freemasonry, starting in the 18th century, the movement was prohibited more often than not, in spite of their numerous acts of charity and the important institutions they established (e.g. National Institute for the Blind, the Ambulance Service, and many others). The furtive benefactors could not know it at that time, but a year later their movement was banned again, and the long period of “march through the desert” began, ending only with the change of the political system in Hungary in 1989.
Uncle Pali became an acknowledged mathematician and the beloved professor of many generations. His main teaching and research domain was matrix theory, but he also gave lucid and popular lectures on various topics including the golden section, the Fibonacci sequence, Fermat’s Last Theorem, or the connections between mathematics and music.
As soon as he was informed that the freemason movement was relaunched in Hungary, he applied for a membership, following the steps of his father and his benefactors. Until his death, that is for almost twenty years, he was the member of the “Tolerance and Fraternity” Freemason Lodge.
„SZABADKŐMŰVES ÖSSZEESKÜVÉS” – Heller Mária története
Rózsa Pál, a mátrixelmélet professzora 1925-ben született Budapesten, apja angoltanár, anyja matematikatanár volt. A Toldy Gimnáziumban érettségizett. „Mindig is szerettem a matematikát. Mégpedig azért, mert sosem kellett külön tanulni, minden benne volt az anyagban. Tizenhat évesen matematikát és latint korrepetáltam, mert kellett a zsebpénz. Szeretek segíteni, és a tanítás is egyfajta segítés”.
Érettségi után, bármennyire is szeretett volna tanulni, a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre, így munkásként dolgozott az Egyesült Izzóban, amíg be nem hívták munkaszolgálatra. „Édesanyám ’41-ben meghalt, édesapámat megölték, csaknem egész családom Auschwitzban maradt, miközben én munkaszolgálatos voltam Erdélyben. Amikor az oroszok szétzavarták a keretet, megszöktem és Bukaresten keresztül akartam hazautazni. De ott ragadtam fél évre. Csak 1945-ben értem haza.”
Budapesten, miután közvetlen családját elpusztították a háborúban, egy nagynénjéhez ment, nála is lakott néhány évig. A nagynéni megkérdezte tőle, hogy mit szeretne csinálni, és ő megvallotta, hogy egyetemre szeretne járni, matematikát tanulni. Ehhez azonban pénzre lett volna szükség. A nagynéni pár nap türelmet kért, majd avval a hírrel fogadta, hogy iratkozzon be az egyetemre, „valakik” anyagilag segíteni fogják. Így is történt: amíg be nem fejezte tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, minden hónapban egy borítékban megkapta a megélhetéséhez szükséges összeget. Hiába faggatta a nagynénit, hogy ki vagy kik a névtelen jótevők, a néni nem árulta el a titkot. Mikor aztán 1949-ben elvégezte az egyetemet, és állást kapott, a havi pénzes boríték elmaradt.
Pali bácsi soha nem tudta meg, hogy név szerint kik voltak a segítői: csak annyi jutott a tudomására, hogy édesapja egykori barátai, társai segítették. Édesapja ugyanis a háború előtt szabadkőműves volt, így a titokzatos, névtelen támogatók is szabadkőművesek lehettek. Titkolózásuknak jól megalapozott oka volt: a magyar szabadkőművesség XVIII. században kezdődő története során hosszabb időszakokban volt betiltva a mozgalom, mint amikor szabadon működhetett, pedig sok fontos intézmény, jótékonysági aktus fűződött a nevükhöz (például a Vakok Intézete, a Mentőszolgálat és sok más). A rejtélyes segítők akkor még nem tudhatták: egy évvel később ismét betiltották mozgalmukat, és megkezdődött a „sivatagi vándorlás” hosszú időszaka, amely csak a rendszerváltással ért véget.
Pali bácsi elismert matematikus lett, számos generáció szeretett tanára. Fő oktatási és kutatási területe a mátrixelmélet volt, de laikusok számára is követhető, sőt izgalmas előadásokat tartott pl. az aranymetszésről, a Fibonacci-sorról, a nagy Fermat-sejtésről vagy a matematika és a zene kapcsolatáról.
Ahogy megtudta, hogy Magyarországon újraindult a szabadkőműves mozgalom, jelentkezett, hogy apja és jótevői nyomdokain ő is beavatást nyerjen. Haláláig, majdnem húsz éven át volt a Budapesten működő „Tolerancia és Testvériség” szabadkőműves páholy tagja.
