PEPITA FÜZETEK: EGY FIATALEMBER NAPLÓJA 1938–1944 – Előd Nóra története
„Hátizsákom be van csomagolva, minden kész, mehet a kocsi! Holnap bevonulok megint. Vácra. Velem együtt 18–48 év között minden zsidó bevonult. Nem tudom leszerelnek-e. Ha nem, Anyu, Margó és a két gyerek egyedül néznek egy gettóba vándorlás elé. Úristen, megkeményítettél a sok váratlan és értelmetlen sorspofon által, rád bízom, életben maradunk-e, elpusztulunk-e. […] Embertelenül közömbös kíváncsisággal megyek az ismeretlen elé. Anyukám, Isten áldjon!”
Pichler Laci unokabátyám négy vastag pepita füzetből álló, hat esztendőt felölelő naplóját szerettem volna megmenteni az enyészettől, amikor kiadásra előkészítettem. A pepita füzetek a költözködésekkor magammal hurcolt, késő nyugdíjas koromig felbontatlan „Családi emlékek” feliratú papundekli dobozból kerültek elő. Sosem fogom megtudni, hogyan, kinek a jóvoltából vészelték át a nehéz éveket, amikor minden egyéb holmink odaveszett.
Emlékeimben Laci hullámos hajú, pápaszemes fiatalemberként él (huszonhárom éves volt, amikor bevonult), aki testvéreivel, az ugyancsak elpusztult huszonöt éves Gyurival (orosz front, „végelgyengülés”) és a nyomtalanul eltűnt (hol? mi módon?) tizenkilenc éves Andrissal együtt rajongó szeretettel vett körül bennünket, Előd kislányokat.
Különleges jelentőséget ad a pepita füzeteknek az a tény, hogy a naplót szerzője az Anschluss napján és annak apropójából kezdte el írni. A vaskos füzetek Lacit élénk szellemű, mindenre odafigyelő, tájékozott, politikailag rendkívül érdeklődő és tisztán látó fiúnak mutatják. Naplójában a magánélete is helyet kap, minden részletével, fontosabb és kevésbé fontos eseményeivel együtt.
A naplóírás kezdetekor Laci alig tizenhét éves, és a feljegyzések egy felfokozott tempójú, érzelmekkel-eseményekkel telített korszakban követik végig férfivá érésének folyamatát. A numerus clausus árnyékában Laci nem is gondolhatott rá, hogy kitűnő érettségijével egyetemre jelentkezzék. A naplóból életének három meghatározó rétege tárul fel. Kezdetben nagyobb teret kap a magánélet, az önmagával való meghatóan őszinte szembenézés és küzdelem. Később viszont a szerelem és a munka dominál: nem éppen önként választott szerszámkészítői szakmájában is szeretett volna tökéletes lenni, ami a napló tanúsága szerint nem volt könnyű számára. Végül a történelem sodrába került, egyre fogyatkozó család tragédiája bomlik ki a sorok közül. A napló írója akármilyen fáradt, akármilyen késő van, soha nem mulasztja el, hogy beszámoljon a ma már történelemnek nevezhető politikai helyzetről: precízen, személyes véleményével, értékelésével kiegészítve.
Mindezekkel együtt Laci naplója családtörténet. Megjelenésének napján váratlan meglepetésben volt részünk: a könyvbemutatón megjelent Babi, Lacinak a naplóban is sokszor emlegetett szerelme, akivel így hét évtized után, a pepita füzeteknek köszönhetően ismerkedhettünk meg személyesen.
